Egyiptom földrajza

Egyiptom Afrika északkeleti részén található, részben pedig Ázsiában, a Szuezi-csatorna választja el egymástól. Délen Szudánnal szomszédos, nyugatra Líbiával, keleten Izraellel.

A Vörös-tenger vize a keleti határ része, az északi határ pedig a Földközi-tenger. A határok teljes hossza 2689 km, a part hossza számít 2450 km, a legmagasabb pont a Katalin-hegy magas 2642 m n.p.m., és a legalacsonyabb pont Al-Kattara és az 133 m pp.

Négyféle éghajlat van Egyiptomban: Földközi-tenger partján Alexandria közelében, félsivatag Kairó közelében, mérsékelt éghajlat a Nílus völgye mentén és a déli sivatag .

Egyiptom régiói

Egyiptom fel van osztva 4 régiók: Nílus völgye és deltája, A nyugati sivatag, Az arab sivatag (Keleti) és a Sínai-félsziget. Mindkét sivatag a világ legnagyobb sivatagjának keleti részét képezi – Szahara. A terület nagy része a Felvidékkel korlátozott Líbiai-medencéhez tartozik. Északon a Líbiai fennsík, délnyugatra az uweinat-hegység, keleten pedig a Vörös partot.

Nulla

Egyiptom egyetlen folyója, és egyben a világon a leghosszabb, ott van a Nílus. Teljes hossza a forrástól a Földközi-tenger torkolatáig, kb. 6671 km. Két fő mellékfolyásának forrása az afrikai kontinens mélyén fekszik: A Fehér-Nílus a Viktória-tóba ömlő folyókban kezdődik, aztán észak felé folyik, ahol Szudán fővárosában, Khartoum, csatlakozik a rövidebbhez, a Kék Nílus, amely vízben gazdagabb. E két folyó találkozásánál a Kék-Nílus kékes vize és a Fehér-Nílus halványzöld vize látható.. Asszuánnál a Nílus lépcsőzetes, az első nílusi szürkehályog néven ismert (valójában vannak 6). A Nílus áramlását a Nagy Asszuán-gát irányítja, és azon túl csak a periodikus és epizodikus folyók száraz völgyei keresztezik az országot. Egyiptomban artézi vizek is vannak.

Az ország legfontosabb régiója a Nílus völgye és deltája, amelyek együttesen kb. 3% az ország területén, és koncentráltak 98% az ország lakói. A völgy keskeny és termékeny földsáv 2 csinálni 5 km-re a déli részen és onnan 15 csinálni 25 km Kairóban és környékén. Torkolatánál a Nílus hatalmas deltát képez egy területtel 22 000 km2, de a terület folyamatosan növekszik a folyó vizei által hordozott anyagok lerakódása miatt. Ezen a területen a Nílus két karra oszlik: keleti – Damiette és nyugati – Rozetta. Ezenkívül lagúna-tavak alakultak ki a delta területén (Majrut i Idku) és savanyúság (Burullus, Manzila).

A Nílustól nyugatra és keletre

A Nílustól nyugatra található a nyugati sivatag, ami eltart 60% ország területe. Ez egy hegyvidéki terület, számos dombsággal, homokos fennsíkok, alacsony progami és zapadliskami. ahol gyakran találnak oázisokat (például.. Siwa).

A Nílustól keletre található a keleti sivatag, érdekes 25% ország területe. Ez egy nehezen elérhető mély terep, időszakosan elöntött völgyek (uedi) sziklás fennsík jellegével. Keletről a területet hatalmas tektonikus békák határolják Itbay, melyik meredeken ereszkednek le a Vörös-tenger felé.

A Vörös-tenger elárasztott hasadék Afrika és Ázsia kontinentális masszívumai között. Mindkét oldalon sivatagi hegyek láncolatai vannak, a part pedig sziklás és korallzátonyokban gazdag. A Vörös-tenger partjainak több mint 800 km-e Egyiptomhoz tartozik.

A Sínai-félsziget többnyire sivatag. A Földközi-tenger mentén vannak strandok. A part középső részén egy keskeny földnyelv választja el a Bardawil-tavat a tengertől (168 km 2 ), ahol egzotikus halfajok élnek. A félsziget déli részét sajátos formájú vulkáni eredetű hegyek foglalják el. Legmagasabb csúcsuk a Catherine-hegy (2642 m).

A Nasera-tó a világ egyik legnagyobb mesterséges tava. Területe az 5250 km², hossz 510 km, teljes kapacitás 157 km³, és a mélység olyan magas, mint 180 m. Ez a tó a sivatagban van, homokdűnékkel.